Családi ház – SH02
Megnyerő, ízléses és egyszerű e kortárs családi ház.
Építészek:
- Bényei István
- Hoffmann György
Fotó:
- Batár Zsolt
Tervezés éve:
- 2017
Kivitelezés éve:
- 2020
Helyszín:
- Budapest, XII kerület
Médiamegjelenések:
Építészfórum | 2020.08.04. | Fürdős Zsanett
Triptichon – Családi ház Óbudán
Erős párkányok által tagolt, széles épülettömeggel találkozhatunk Óbuda egy pár éve parcellázott utcájában. A Bényei Stúdió alkotói az utóbbi időben háttérbe szorult építészeti gesztust: a bejárat jelentőségének hangsúlyozását tűzték zászlajukra újabb, nagyvonalú házuk tervezésekor.
Egy bejárat mindig az átjárást szimbolizálja két állapot, két világ között – az ismert és az ismeretlen, a fény és a sötétség, a gazdagság és a szegénység között – egy kapu tehát rejtélyre nyílik, írja Jean Chevalier-Alain Gheerbrant (Dictionnaire des Symboles. Seghers, Párizs, 1973-74.), mivel nemcsak utat mutat, de arra hív minket, hogy átlépjünk rajta.
A kapu nyitány, melynek szimbolikus jelentőségét építészeti elemekkel is ki kell emelnünk, ha épületünkkel a külvilágtól való elkülönülést, a belső tér másságát is jelezni akarjuk. Talán a legegyszerűbb, ha a profán terekből a szakrálisba lépés irányából értjük meg ezt a váltást. A katedrálisok kapui mindig kiemelt fontosságúak: ahogyan a román vagy gótikus építészetben a kapu és a kapufülke a teremtett világot képviseli, egyben felkészít a transzcendenssel való találkozásra is. Hasonlóképpen vezeti fel a tiszta modernizmust idéző villaépületbe való belépést e ház aszimmetrikus, széles és karakteres ajtókerete. Az előkertbe belépve az utcaszinttől való szintkülönbséget teraszokkal levezető, tiszta formavilágú látszóbeton virágládák zárják el az utca zaját és vezetnek az épülethez, amelyen három erőteljes nyílászárókeret fogad (a garázs, a főbejárat és egy alagsori ablak keretei), a sajátos triptichon központi elemén, a villa bejáratán áthaladva egy kimért eleganciát sugárzó, szellős belső térbe, ezen keresztül egy azt méltón követő kertbe juthatunk.
A görög kultúrában megjelenő hármasság (Arisztotelész: Poétika) a keresztény felfogásban kapott szárnyra, melynek teljességet jelképező, központi szimbólumaként beépült a gondolkodásunkba. E jelkép kulturális beágyazottsága pedig profán épületek jelentőségének meghatározására is alkalmassá teszi. Ezt tekinthetjük talán a ház tervezői alapelemének, amelynek jelképszerűsége a tágas és szellős belső terekben oldódik fel. A földszint körbefutó üvegablakait nem töri meg látható alátámasztás, az emeleti nyílások azonban a medencétől távolodva egyre szélesedő, antracit falburkolatokkal osztottak. Az épület súlypontját ezzel elmozdították a középtengelyről, amit a keskeny acélpillérekkel megtámasztott emeleti födém meghosszabbításaként létrejött teraszfedés, valamint a nyílászárókon túlfuttatott, itt-ott áttört, ezáltal felülvilágítóként kezelt födémrészek is tovább erősítenek. A terasz fölé helyezett vasbeton lemezzel L alakúvá tett ház látványának egyensúlyát az alapnál alacsonyabbra süllyesztett medence billenti helyre.
Médiamegjelenések:
Építészfórum | 2020.08.04. | Fürdős Zsanett
Triptichon – Családi ház Óbudán
Erős párkányok által tagolt, széles épülettömeggel találkozhatunk Óbuda egy pár éve parcellázott utcájában. A Bényei Stúdió alkotói az utóbbi időben háttérbe szorult építészeti gesztust: a bejárat jelentőségének hangsúlyozását tűzték zászlajukra újabb, nagyvonalú házuk tervezésekor.
Egy bejárat mindig az átjárást szimbolizálja két állapot, két világ között – az ismert és az ismeretlen, a fény és a sötétség, a gazdagság és a szegénység között – egy kapu tehát rejtélyre nyílik, írja Jean Chevalier-Alain Gheerbrant (Dictionnaire des Symboles. Seghers, Párizs, 1973-74.), mivel nemcsak utat mutat, de arra hív minket, hogy átlépjünk rajta.
A kapu nyitány, melynek szimbolikus jelentőségét építészeti elemekkel is ki kell emelnünk, ha épületünkkel a külvilágtól való elkülönülést, a belső tér másságát is jelezni akarjuk. Talán a legegyszerűbb, ha a profán terekből a szakrálisba lépés irányából értjük meg ezt a váltást. A katedrálisok kapui mindig kiemelt fontosságúak: ahogyan a román vagy gótikus építészetben a kapu és a kapufülke a teremtett világot képviseli, egyben felkészít a transzcendenssel való találkozásra is. Hasonlóképpen vezeti fel a tiszta modernizmust idéző villaépületbe való belépést e ház aszimmetrikus, széles és karakteres ajtókerete. Az előkertbe belépve az utcaszinttől való szintkülönbséget teraszokkal levezető, tiszta formavilágú látszóbeton virágládák zárják el az utca zaját és vezetnek az épülethez, amelyen három erőteljes nyílászárókeret fogad (a garázs, a főbejárat és egy alagsori ablak keretei), a sajátos triptichon központi elemén, a villa bejáratán áthaladva egy kimért eleganciát sugárzó, szellős belső térbe, ezen keresztül egy azt méltón követő kertbe juthatunk.
A görög kultúrában megjelenő hármasság (Arisztotelész: Poétika) a keresztény felfogásban kapott szárnyra, melynek teljességet jelképező, központi szimbólumaként beépült a gondolkodásunkba. E jelkép kulturális beágyazottsága pedig profán épületek jelentőségének meghatározására is alkalmassá teszi. Ezt tekinthetjük talán a ház tervezői alapelemének, amelynek jelképszerűsége a tágas és szellős belső terekben oldódik fel. A földszint körbefutó üvegablakait nem töri meg látható alátámasztás, az emeleti nyílások azonban a medencétől távolodva egyre szélesedő, antracit falburkolatokkal osztottak. Az épület súlypontját ezzel elmozdították a középtengelyről, amit a keskeny acélpillérekkel megtámasztott emeleti födém meghosszabbításaként létrejött teraszfedés, valamint a nyílászárókon túlfuttatott, itt-ott áttört, ezáltal felülvilágítóként kezelt födémrészek is tovább erősítenek. A terasz fölé helyezett vasbeton lemezzel L alakúvá tett ház látványának egyensúlyát az alapnál alacsonyabbra süllyesztett medence billenti helyre.