Tömegek és síkok együtthatása, árnyékok által szabdalt prémium burkolatok és nagyméretű üvegtáblák adják e ház karakterét.
Octogon | 2022.10.24. | Kovács Péter
Budapest legendás helyszíne, amely mind történetileg, mind kultúrtörténetileg, mind pedig építészetileg egybeforrt az ikon szóval – a Svábhegy. A Budát a törököktől visszafoglaló sváb csapatokról megemlékező hely olyan legendás alakoknak adott otthont, mint a 19. század sztárírója, Jókai Mór, de Krúdy Szindbádjában is több helyütt köszön vissza. Emellett a budapesti villaépítészetnek is fontos pontja, amelynek a 19. századtól ívelő hagyománya a mai napig húzódik. Nem kis feladat tehát egy ilyen – építészetileg és kultúrtörténetileg is markánsan meghatározott helyre – olyan kortárs épületet tervezni, amely jól képes működni ebben a kontextusban.
A Bényei István és Hoffmann György által tervezett és megvalósult villaépület remek telekadottságokkal bír, hiszen a városra néző panoráma tárul elénk. Az épület kiváló komponáltságát tükrözi, hogy ezen adottságot nagyszerűen kihasználja, hiszen a hátsó teraszról-kertből lenyűgöző látvány tárul elénk. Az utcafrontról nézve mind tömegeiben, mind burkolataiban egy hihetetlenül tiszta látvánnyal találkozunk, a sötét és világos tónusok ellenpontozása, illetve a két egymásra húzott tömb alkotja a homlokzatot. A szinte már Bényei névjegyeként megjelenő – egyfajta képkeretet megidéző – homlokzati játék (amely egyébként az építész műtermén is megtalálható) jól mutatja, hogy a homlokzat képi jegyei is rendkívül erőteljesek, impulzív látvány, amely már a tekintetet is befelé vonzza.
Octogon | 2022.10.24. | Kovács Péter
Budapest legendás helyszíne, amely mind történetileg, mind kultúrtörténetileg, mind pedig építészetileg egybeforrt az ikon szóval – a Svábhegy. A Budát a törököktől visszafoglaló sváb csapatokról megemlékező hely olyan legendás alakoknak adott otthont, mint a 19. század sztárírója, Jókai Mór, de Krúdy Szindbádjában is több helyütt köszön vissza. Emellett a budapesti villaépítészetnek is fontos pontja, amelynek a 19. századtól ívelő hagyománya a mai napig húzódik. Nem kis feladat tehát egy ilyen – építészetileg és kultúrtörténetileg is markánsan meghatározott helyre – olyan kortárs épületet tervezni, amely jól képes működni ebben a kontextusban.
A Bényei István és Hoffmann György által tervezett és megvalósult villaépület remek telekadottságokkal bír, hiszen a városra néző panoráma tárul elénk. Az épület kiváló komponáltságát tükrözi, hogy ezen adottságot nagyszerűen kihasználja, hiszen a hátsó teraszról-kertből lenyűgöző látvány tárul elénk. Az utcafrontról nézve mind tömegeiben, mind burkolataiban egy hihetetlenül tiszta látvánnyal találkozunk, a sötét és világos tónusok ellenpontozása, illetve a két egymásra húzott tömb alkotja a homlokzatot. A szinte már Bényei névjegyeként megjelenő – egyfajta képkeretet megidéző – homlokzati játék (amely egyébként az építész műtermén is megtalálható) jól mutatja, hogy a homlokzat képi jegyei is rendkívül erőteljesek, impulzív látvány, amely már a tekintetet is befelé vonzza.