Villa – DIIM/M52
A néhol áttört árnyékolók, a pengeéles párkányzatok, és a precízen illesztett burkolatok teszik dinamikussá a homlokzatot.
Építészek:
- DIIM (Bényei István és Halmos Sarolta)
Fotó:
- Bujnovszky Tamás
Tervezés éve:
- 2018
Helyszín:
- Pest megye
Médiamegjelenések:
Octogon | 2022.01.24. | Hack Orsolya
Visszafogott elegancia, maximális kényelem
Budapest XII. kerületének régóta népszerű városrészében, a Svábhegyen, egy csendes, erdővel övezett zsákutcában szokatlanul modern lakóházra bukkanhatunk a műemléki épületek között. A rábukkanás ez esetben nagyon is helytálló kifejezés, mivel a környezetébe belesimuló, letisztult, minimalista, valóban 21. századi, nyugat-európai épület egyáltalán nem hivalkodó, nem akarja mindenáron magára irányítani a figyelmet.
A mai kor villaépítésére jellemző trend, hogy az építészek túlságosan gyakran a műemléki épületek korhű megőrzését helyezik fókuszba, olykor mindenáron; itt viszont jól láthatóan szembe mentek ezzel a – talán – túlhaladott elképzeléssel. Ez a ház mer újító lenni, szakítani a hagyományokkal, és a modern építészeti megoldásokat ülteti át előremutató módon a klasszikus budai környezetbe.
A telken erőteljesen jelen van a természetközeliség, elöl dús növényzetű kert, a ház mögött pedig egy kis erdő található, ahová egy keskeny lépcsősor vezet fel, melynek tetejéről igazán impozáns látványt nyújt a ház hátsó homlokzata – ugyanis az épület egyik kuriózuma, hogy teljesen körbejárható. Azonban nem meglepő módon ebben a változatos domborzatú városrészben – ami bár fantasztikus panorámát eredményez – építészeti szempontból jelentős nehézséget okozott a terület meredeksége. Korábban egy elhanyagolt ház állt itt, amelyet ugyan teljes egészében elbontottak, azonban hatalmas teraszának elhelyezkedése kijelölte az új létesítmény határait, helyét a térben, valamint az egyes szintek magasságát.
Végül az adottságokat kihasználva úgy rajzolták meg a ház vonalait, hogy az belesimuljon a természetbe, szinte eggyé váljon vele, miközben a belsőépítészeti kialakítás a szellős, tágas telek közvetlen folytatásává, meghosszabbításává válhatott. A ház építészeti és belsőépítészeti koncepcióját a DIIM (Bényei István és Halmos Sarolta) készítette, amely hitvallása szerint nem házakat tervez, hanem értéket teremt azáltal, hogy a rendelkezésre álló telekrész minden adottságát igyekszik maximálisan kihasználni, a ház előnyére fordítani. Ez pontosan így történt ebben az esetben is.
Médiamegjelenések:
Octogon | 2022.01.24. | Hack Orsolya
Visszafogott elegancia, maximális kényelem
Budapest XII. kerületének régóta népszerű városrészében, a Svábhegyen, egy csendes, erdővel övezett zsákutcában szokatlanul modern lakóházra bukkanhatunk a műemléki épületek között. A rábukkanás ez esetben nagyon is helytálló kifejezés, mivel a környezetébe belesimuló, letisztult, minimalista, valóban 21. századi, nyugat-európai épület egyáltalán nem hivalkodó, nem akarja mindenáron magára irányítani a figyelmet.
A mai kor villaépítésére jellemző trend, hogy az építészek túlságosan gyakran a műemléki épületek korhű megőrzését helyezik fókuszba, olykor mindenáron; itt viszont jól láthatóan szembe mentek ezzel a – talán – túlhaladott elképzeléssel. Ez a ház mer újító lenni, szakítani a hagyományokkal, és a modern építészeti megoldásokat ülteti át előremutató módon a klasszikus budai környezetbe.
A telken erőteljesen jelen van a természetközeliség, elöl dús növényzetű kert, a ház mögött pedig egy kis erdő található, ahová egy keskeny lépcsősor vezet fel, melynek tetejéről igazán impozáns látványt nyújt a ház hátsó homlokzata – ugyanis az épület egyik kuriózuma, hogy teljesen körbejárható. Azonban nem meglepő módon ebben a változatos domborzatú városrészben – ami bár fantasztikus panorámát eredményez – építészeti szempontból jelentős nehézséget okozott a terület meredeksége. Korábban egy elhanyagolt ház állt itt, amelyet ugyan teljes egészében elbontottak, azonban hatalmas teraszának elhelyezkedése kijelölte az új létesítmény határait, helyét a térben, valamint az egyes szintek magasságát.
Végül az adottságokat kihasználva úgy rajzolták meg a ház vonalait, hogy az belesimuljon a természetbe, szinte eggyé váljon vele, miközben a belsőépítészeti kialakítás a szellős, tágas telek közvetlen folytatásává, meghosszabbításává válhatott. A ház építészeti és belsőépítészeti koncepcióját a DIIM (Bényei István és Halmos Sarolta) készítette, amely hitvallása szerint nem házakat tervez, hanem értéket teremt azáltal, hogy a rendelkezésre álló telekrész minden adottságát igyekszik maximálisan kihasználni, a ház előnyére fordítani. Ez pontosan így történt ebben az esetben is.